A magyar forradalmak emlékszobra

Különleges alkotás, mivel az alkotó nem egy-egy konkrét történelmi eseményt fogalmazott meg művészi megközelítésben, hanem általánosan foglalkozik a magyar forradalmakkal lélektanával. A fiatal férfitest szimbolizálja itt a forradalmat illetve a szabadságot. Mely előtűnik az elnyomás kősziklájából. Más megközelítésben, az emberek vésik őt ki az évtizedes, évszázados rabságból s életet lehelnek belé. A szobor tanulsága szerint a magyar forradalmak sorstragédiája az, hogy 'a mű' befejezetlen maradt. A szabadság nem szabadulhatott ki a nehéz kövek rabságából.

Párkányi Raab Péter 1998

Szesz- és jéggyár - Bisztró

A gyártelep részeként a malom mellett épült fel, mindössze 6 m széles bejáró választotta el tőle. Két épületből, egy emeletes és egy földszintes részből állt. A nagyobb alatt hatalmas pince húzódott, ebben álltak a szesztartályok. Fölötte folyt a lepárlás. Az alacsonyabb részben az érlelőkádakat, „defereket” helyezték el. Az épületet többször átalakították, a berendezéseket modernizálták, korszerűsítették. A feldolgozásra átadott termékeket érkezés után emberi kéz nem érintette, minden műveletet az elevátorok és szivattyúk végezték el. A szeszgyár és az irodaépület alatt három nagyobb és két kisebb helyiség volt ezt nevezték szeszpincének. A szállításra kész tiszta szeszt horganyzott tartályokban és kisebb fahordókban tárolták. Az egyik „pinceszobában” sajtot érleltek, később almát tároltak. A szeszgyár mellett jéggyártó berendezés is volt, amellyel naponta több, mint tíz mázsa jeget készítettek. Ezzel hűtötték a feldolgozásra váró tejet. Négy db jégpince volt úgy építették, hogy a négyötöd részük a földbe süllyedt. Vastag téglafalait olyan helyen rakták le, ahol a talajvíz nem tudott feljönni. Dupla ajtaja és 50 cm vastag nádfedele volt. Télen a Kápolnai-tóról szekereken hordták be a vágott jeget, sózták és szalma közé rakták. Egy pince kb. 80-100 köbméternyit tudott befogadni. a legmelegebb nyarakon is mindig volt jég az uradalomban. A háború utáni években a jégpincéket is lebontották.
A szesz és a jég mellett desztilált vizet is előállítottak. Az udvar felé eső végén meleg vizes tisztasági fürdője volt az üzemnek. 1945 után teljes egészében az FMSZ tulajdona lett. Minden gépet és berendezést elszállítottak. 1992-ig a Vetőmagtisztító üzeme használta. A volt szeszgyár három ablakából a két szélsőt mindkét szintjén befalazták, a fő utcán ma is szinte változatlan formájában látható. A földszintes épületet lebontották, helyén 2019-ig a Takarékszövetkezet volt másik felén pedig vendéglátó-ipari egység van, magántulajdonban. Az emelet sokáig adott helyet a könyvtárnak és pártszékháznak, szolgálati lakásnak ma magántulajdon.

Nagy kert, kastélypark – Iskola park

A kastély mögött kb. 50 kat. holdon szépen megtervezett és gondozott angolkertet hoztak létre, valószínűleg a kastély felújításának időszakában, az 1910-es évek elején. Az épülethez közelebbi részeken díszfákat és cserjéket telepítettek, amelyeket hangulatos elrendezésben sétányok és utak szabdaltak. Ezek mentén szép öntöttvas padok álltak. Középen nagy füves területre nyíltak az üveges teraszajtók. A nagykert távolabbi területein gyümölcsfákat is telepítettek. Kertészek és napszámosok egész éven át gondozták, akkor is ha a tulajdonosok már hazautaztak. A park fő fái: fekete és lucfenyő, hárs, jegenye és gesztenye. A gyümölcsösben sok volt a körte, szilva és diófa. A cserjék közül mogyoró, a bukszus a galagonya, tamariszkusz, orgona és a som volt leggyakoribb, viráguk és termésük egyaránt díszítette a szép kertet. A Nagykertet drótkerítéssel választották el a környezettől. Bejáratát állandóan zárva tartották. A kertészeken kívül más nem léphetett be a parkba, csak a hercegi és a grófi család tagjai sétálhattak benne. Évente egy alkalommal mégis megnyílt a cselédség számára is a kapu, hogy ámulva a látottakon a köznép gyermekei szórakozhassanak és szórakoztassák a hercegasszonyt és közvetlen környezetét a parkban. Ezt a napot a hercegasszony maga választotta meg, és általában a születésnapja körül, október elején valamelyik vasárnapját jelölte ki. Az eseményt „majálisnak” hívták és nagyon várták minden esztendőben a gyerekek és felnőttek egyaránt.

Községháza - Polgármesteri Hivatal

A millenium tiszteletére építették iskola és községháza céljára. Amikor elkészült, akkor szűnt meg a nagy udvari tanterem. Tekintettel arra, hogy a 2o. század elején a jegyzői tisztet a tanító látta el, a lakása is itt volt. A későbbiekben a két feladat különvált. Az épületben tehát volt egy az eddigiekhez képest tágasabb és egészségesebb tanterem, a jegyzői irodák és a lakás. 1938-ban, az iskola a csendőrlaktanyába került át, így az egész épületet a községi ügyek rendelkezésére bocsátották. Az épületet 1974-ben átalakították, de tekintettel arra, hogy még így sem felelt meg az elvárásoknak, az évtized végén az alapzatig lebontották. Új tervek szerint erre az alapzatra húzták fel a mai polgármesteri hivatalt, amelynek fűtésrendszerét és világítását tovább modernizálták. Pár éve pedig mozgáskorlátozott feljárót építettek, valamint házasságkötő termet alakítottak ki benne.
Forrás: Bór Józsefné - Kisszállás Története

Mosó és mángorlóház – Idősek Szociális Otthona

A Kiskastély előtt állt az Ivánkai út felőli oldalon. Három helyisége volt, amelyet beépített vízvezetékkel láttak el. A kastély kiszolgálására épült, fák és bokrok takarták el. Két-három cselédasszony itt mosta a kastélyból hozott ruhaneműt, majd szárítás után mángorlógépeken simították. Ezt a vasalás követte, majd a tárolóba került az újbóli felhasználásig.1945 után az épületet többféleképpen hasznosították. Volt pékség is benne, majd a közfalak lebontása után itt volt a tanulók technika műhelye. Pár év elteltével alsós tornaszoba lett a műhelyek helyén. Később ismét átalakították, két osztálytermet hoztak létre, majd 1986-tól ide helyezték a könyvtárt, 1999-ben a könyvtár a művelődési házba költözött, és az idősök szociális otthonának egyik szárnya költözött a helyére.

Kis kastély -Szociális Otthon

A Nagykastélytól északra épült 1913-ban. Egyemeletes téglaépület. Az alsó szintet kizárólag csak a kastélybeli uraságok közvetlen személyzete lakta, az inasok, a szobalányok, a komorna és a szakácsok. Az emeleti szobákat a nem családtagnak számító vadászvendégeknek tartották fenn. A Nagykastéllyal díszes, fedett, üvegezett folyosó kötötte össze. A két épület között villamos csengőrendszer biztosította a kapcsolatot. 1945 után tanítólakásokat alakítottak ki benne, majd 1948-tól a diákotthon lett a tanyasi gyerekek számára. 1975-től a gyermeklétszám növekedése miatt csak lányokat szállásoltal el itt, a fiúk az új épületben kaptak elhelyezést. Az 1980-as évektől fokozatosan csökkent a tanulólétszám, s vele együtt a diákotthon mindkét szárnyának kihasználtsága. Az 1975-ben épült tanuló és halószobákat az iskola vette használatba, tehermentesítve ezzel a főépület zsúfoltságát. A diákotthon a Kiskastélyba szorult vissza. Önkormányzati döntés alapján 1996. áprilisában kisebb átalakítás után az alsó szintre az idősek szociális otthona költözött be , a gyermekeké maradt az emelet, a diákotthon viszont már teljesen megszűnt így a az emeleti rész is a szociális otthon használatában van.

Hősök tere és teniszpálya- Park

A községháza nyugati oldalán a Séta út melletti elhanyagolt területet az iskolások 1928-29-es tanévben kitisztították, parkosították, celtisz fákat bokrokat ültettek be és kis sétányokat alakítottak ki. Az első világháborúban elesettek tiszteletére nevezték el Hősök terének. Az új park terveit, vagy ahogyan egyszerű emberek nevezték, az „urak tenisz –és tekepályája” Szabadidejükben és vasárnap szívesen sportoltak, játszottak itt. Ha a kirepült labdát valamelyik bámészkodó cselédgyerek visszavitte, néhány fillért kapott érte.1945 után hosszú évekig árnyékot nyújtó, és csak a természetre bízott kellemes zöld területe volt a falunak. A hatalmasra nőtt celtiszek között 1970-ben gyermekjátszóteret alakítottak ki, mászókákkal, libikókákkal, forgókkal és homokozóval. A játszótér megszűnt, park maradt a helyén.

Irodaház

A gyárteleppel együtt emelték ezt ez egyemeletes épületet, amely földszintes szárnnyal folytatódott a Sima útra merőlegesen. Az uradalom központi irodái, házi telefonközpontja a földszinten és az emeleten voltak, innen a ház elnevezése.
Padlásterében lakószobákat alakítottak ki. Ezeket nőtlen tisztviselők és tanítók kapták. Az egész irodaház alatt vízmentes pince volt. A földszintet később fodrászat majd vegyeskereskedés foglalta el, az emeleten pedig önkormányzati lakásokat alakítottak ki. Sokan nevezik Bagolyvárnak az épületet, ez a név talán elhanyagolt külleme miatt ragadt rá, ma iparcikkbolt üzemel benne.

Magazin

A gépjavító üzemrészhez tartozott, favázas, körbe deszkázott gépszín volt. Az emeletes malom és a gépműhelyek mellett állt. Alapterülete 13x40 m körül lehetett. Az 1850-es évek közepén az uradalom olajsajtolója itt épült fel, a miután később leégett, már nem itt emeltették újra. Gépjavító és tároló lett. Önjáró lokomobilokat, arató és cséplőgépeket, majd traktorokat tartottak itt. Ebben az épületben őrizték a tűzoltó készülékeket és berendezéseket, amelyek a kor színvonalának megfeleltek.1945 után a földműves szövetkezet kapta meg a magazint, ahol először vegyes áru boltot rendeztek be és nyitottak meg. Később az 1960-as években belső átalakítás után az élelmiszer bolt is ide került. ÁFÉSZ- boltok működtek Jelenleg pedig UNIVER élelmiszer bolt található az épületben.

Rondó

Az uradalom idejében az Ivánkai bekötőút és a Nagykastély közötti területen – amelyet nagyon szépen parkosítottak – kör alakú díszkertet telepítettek. Először fa,- majd később öntöttvas-kerítés választotta el a kerülete mentén körbefutó, a kastélyajtóhoz vivő kocsifeljáró úttól. A rondón belül sétaút vezet -vezetett keresztül, amelyre a kastélybejárattal szemben levő kiskapun át lehetett bemenni és amelyet a körkert túlsó oldalán ugyanilyen kétfelé nyíló kiskapun keresztül lehetett elhagyni. Ezt a belső utat csak akkor használták, ha a hercegasszony, vagy a gróf családja és vendégei vasárnap a misére mentek. A rondó körüli utat az urasági parádés kocsik és hintók használták. Közepén a világháborús hősök tiszteletére emelt emlékmű volt sokáig látható, majd 2010-ben a templom haranglábjának építésekor átkerült a templom mellé. A rondó ma is az iskola előtt látható, pár éve szép térkő burkolatot kapott.
Forrás: Bór Józsefné , Kisszállás története

Látogatóink

Today 124

Yesterday 202

Week 685

Month 4937

All 40347

Currently are 5 guests and no members online

Kubik-Rubik Joomla! Extensions

Kövess minket!

facebook

Galéria